Az emberiség története tele van olyan eseményekkel, amelyeket úgy tűnik, olyan forgatókönyvírók írtak, akiknek különleges ízlésük van a valószínűtlen iránt. Míg sok esemény statisztikákkal vagy egyszerű véletlenekkel magyarázható, egyes véletlenek annyira rendkívüliek, hogy ellentmondanak a logikának és táplálják a köztudatot. Ebben a cikkben a történelem során feljegyzett legnagyobb véletlen egybeeséseket vizsgáljuk meg – olyan epizódokat, amelyek még racionális elemzés és magyarázat után is meglepetést okoznak.
1. Az ikertestvérek, akik azonos életet éltek
Az egyik legérdekesebb véletlen egybeesés két egypetéjű ikertestvérről szól, akiket születésükkor elválasztottak, majd különböző családokba fogadtak örökbe. Úgy nőttek fel, hogy nem tudtak egymás létezéséről, de életük hihetetlenül párhuzamos utakat követett. Mindketten Jamesnek hívták őket, rendőrök lettek, Linda nevű feleségük lett, James Allan nevű gyermekeik születtek, és csak azért váltak el, hogy újraházasodjanak – ezúttal Betty nevű nővel. Mintha ez nem lenne elég, mindkettőjüknek volt egy Toy nevű kutyája.
Esse caso extraordinário, conhecido como o dos “Gêmeos Jim”, foi estudado por psicólogos como um exemplo notável da interação entre genética e ambiente, mas também é lembrado como uma das coincidências mais impressionantes documentadas.
2. A megérzés, Edgar Allan Poe
A híres amerikai író, Edgar Allan Poe 1838-ban adta ki könyvét, melynek címe: Arthur Gordon Pym elbeszélése, amelyben négy tengerész sodródik, miután a hajójuk elsüllyed. Kétségbeesésükben úgy döntenek, hogy kannibalizmushoz folyamodnak, és megölnek egy Richard Parker nevű kabinfiút a túlélés érdekében.
Negyvenhat évvel később, 1884-ben elsüllyedt a Mignonette nevű hajó, és a túlélők – szintén négy tengerész – kannibalizmushoz folyamodtak. Az áldozat? Egy hajósinas, akit… Richard Parkernek hívnak.
Poe fikciója és a valós események közötti hasonlóság érdekes kérdéseket vet fel. Lehet, hogy csak véletlen egybeesés volt? Irodalmi előérzet? Vagy valami rejtélyesebb?
3. Az első kísérletet túlélő főherceg
Ferenc Ferdinánd osztrák főherceg 1914-es meggyilkolását széles körben az első világháború kiváltó okaként tartják számon. Kevesen tudják, hogy majdnem sértetlenül megúszta – ráadásul puszta véletlennek köszönhetően.
A támadás reggelén egy összeesküvőcsoport kudarcot vallott első merényletkísérletében. Később aznap, miközben visszatért a robbanás áldozatainak kórházi látogatásából, az Archduke sofőrje tévedésből rossz irányba kanyarodott. Miközben megpróbált tolatni, hogy korrigálja az útvonalát, az autó megállt egy bolt előtt… ahol véletlenül az egyik összeesküvő, Gavrilo Princip tartózkodott. Kihasználta a lehetőséget, és leadta a végzetes lövéseket.
Egy irányhiba – másodpercek egybeesése – megváltoztatta a világtörténelem menetét.
4. Mark Twain és Halley üstököse
Mark Twain író 1835-ben született, ugyanabban az évben, amikor a Halley-üstökös elhaladt a Föld közelében. 1909-ben Twain azt mondta: „1835-ben jöttem a Halley-üstökössel. Jövőre visszatér, és remélem, hogy én is mehetek vele.” 1910. április 21-én, az üstökös elhaladása utáni napon Twain meghalt.
Annak a valószínűsége, hogy valaki pontosan akkor születik és hal meg, amikor a Halley-üstökös elhalad mellettünk, rendkívül alacsony, tekintve, hogy az csak 75-76 évente jelenik meg. A véletlen egybeesés annyira különös, hogy Twain életét övező mitológia részévé vált.
5. Lincoln és Kennedy titokzatos köteléke
Abraham Lincoln és John F. Kennedy elnökök között annyi egybeesés történt, hogy az évek során egyre több és több lista született belőlük. Néhány a leghíresebbek közül:
- Lincolnt 1860-ban, Kennedyt 1960-ban választották meg.
- Mindkettőjüket pénteken gyilkolták meg, fejbe lövésekkel.
- Utódai, Andrew Johnson és Lyndon Johnson, 100 év különbséggel születtek (1808 és 1908).
- Mindkét merénylőnek (John Wilkes Boothnak és Lee Harvey Oswaldnak) 15 betűs neve van.
- Lincolnt meggyilkolták a Ford Színházban; Kennedy egy Ford által gyártott Lincoln autóban.
Bár ezeknek a véletleneknek a nagy része olyan mintázatoknak tulajdonítható, amelyeket természetesen keresünk, továbbra is érdekesek és lenyűgözőek.
6. A baba, aki kétszer esett el – és ugyanaz az ember mentette meg
1930-ban egy csecsemő kiesett egy detroiti épület második emeleti ablakából, és egy arra járó Joseph Figlock nevű férfi mentette meg. Egy évvel később ugyanaz a baba kiesett ugyanabból az ablakból – és Joseph Figlock mentette meg, aki történetesen arra járt.
Mindketten sértetlenek voltak. Az eseményt a korabeli újságok feljegyezték, és ma is egy hihetetlen véletlen példájaként emlegetik.
Következtetés
Mindennap történnek véletlenek, de némelyikük túlmutat a hétköznapokon, és úgy tűnik, minden racionális magyarázattal szembemegy. Emlékeztetnek minket arra, hogy bármennyire is segít a tudomány és a logika megérteni a világot, a véletlen és a kiszámíthatatlan továbbra is titokzatos szerepet játszik az életünkben. Ezek a különös események nemcsak felkeltik a kíváncsiságunkat, hanem arra is késztetnek, hogy elgondolkodjunk a valóság szövetét irányító láthatatlan összefüggéseken. Végtére is, ki ne élt volna vagy hallott volna olyan történetet, amely annyira valószínűtlen lenne, hogy az csak a sors műve lehetne?
